2021. július 13-án örv. Birck Oszkárné, Terus 98 évesen, 18-án özv. Novotny Miklósné, Juci 96 évesen hagyta itt a földi életet.
|
Mindketten igen erős, követendő példát állítottak elénk. Terus valóságosan megélte azt az Isten iránti gyermeki bizalmat, amire Jézus tanít minket. A legnehezebb helyzetekben is fel tudta fedezni a humoros vonásokat. A legnagyobb áldozatok közepette is tudott vidám maradni.
Juci az állhatatosság élő szobra volt. Számunkra olyan volt, mint a bibliai Anna próféta asszony, aki rövid házassága után hosszú özvegységben, Isten templomában szolgálta a Mindenhatót. Neki azonban, pár hónap után, a háború vetett véget házaséletének. A mi Urunk mégsem hagyta magára, hanem magának jegyezte el. Sugárzó lénye még utolsó napjaiban is bearanyozta az őt ápolók mindennapjait. |
|
|
özv. Birck Oszkárné született Szilléry Teréz, 1923. július 14-én született. Négy testvérével hívő, vallásos családban nevelkedett. Egyik lánytestvére belépett az angolkisasszonyokhoz, fiútestvére pedig világi pap lett. |
 |
 |
Ez a fiú már kora gyerekkorában sokszor játszotta, hogy misézik, amire a lányoknak is el kellett jönnie. Terus mondta neki, hogy ő nem lesz apáca, férjhez akar menni, így ő a gyerekeit, (babáit) is mindig magával vitte a „misére.” |
|
Balassagyarmatról Pécsre, majd Budára költöztek. Itt élte át az ostromot szüleivel együtt. Sok viszontagságot látott és élt át. Később férjhez ment, és négy gyereket nevelt fel, három lányt és egy fiút. Mind a négy családos, Terusnak több unokája és dédunokája is van. Férje korábban meghalt, de itthon és külföldön élő gyermekeivel mindvégig szoros maradt a kapcsolat. Az itthoni szerettei gondoskodtak róla, majd ápolták, mikor már erre volt szükség. |
 |
 |
Pap testvére a 80-as években ismerkedett meg a Közösséggel, és belépett a Papi Ágba. Megözvegyülve Terus is tagja lett a Közösség Női Ágának. 1999-ben Máriabesnyőn tett örök önátadást. Ez egyben a Vinculum Caritatis Közösség 50. születésnapja volt. Jelen volt az egész Közösség, Gyulay Endre püspök úr mondta a szentmisét és szentbeszédet. Terus számára nagy lelki élmény volt ez a nap, azóta is sokat emlegette. Lelkes tagja volt a Közösségnek. Kedves, barátságos és humoros természetével mindenkihez közel került. Családjában, és rokonsága körében is mindvégig a szeretet és békesség angyala volt. |
Combnyaktörése után hosszabb ideig kórházban kezelték, türelemmel viselt és felajánlott minden szenvedést. A rehabilitáció ideje alatt hosszasan együtt lehetett egyik, ugyancsak kezelésre szoruló közösségi társunkkal, akivel minden nap együtt elimádkozták a betegek keresztútját. Bensőséges barátság alakult ki köztük. A kapcsolatot telefonon ápolták Jutka testvérünk haláláig. Ugyanígy bensőséges barátság fűzte testvérpárjához, Ilushoz.
 |
Többi közösségi társát is név szerint számon tartotta, mikor már nem tudott otthonról kimozdulni akkor is mindenkiről érdeklődött. Imádságos lelkületét mindvégig megtartotta. Mikor már nem tudott szentmisére járni, a rádióban reggel minden nap meghallgatta a szentmisét. Kedvenc imája a rózsafüzér volt, példaképének ebben édesapját emlegette. Az öregséggel járó minden nehézségét felajánlotta, és szelíden, türelmesen viselte. |
|
A halála előtti hónapokban elcsendesedett, végül már csak összetett keze és kedves tekintete jelezte, hogy Teremtője számára, és a látogató testvére számára is jelen van. 98. születésnapja előtt két nappal négy gyermeke jelenlétében, este 9 órakor földi jelenléte csendesen megszűnt. Hisszük, hogy nagyon boldog születésnapja van, és hogy nem feledkezik meg rólunk, ahogy a Közösség minden tagja is imádkozik érte. |
 |
Novotny Miklósné, született Puchammer Julianna 1925 január 29-én született.
| A világháború idején ment férjhez. 3,5 hónapot élhetett csak együtt a fiatal pár, mert a férjet elvitték katonának és ott hősi halált halt. Mikor 1 éves házassági évfordulójukat ünnepelhették volna, Balatonszemesen a jezsuiták lelkigyakorlatot szerveztek. Palánkay Gausz Tibor volt a lelkigyakorlat vezetője, aki akkor szokatlan közvetlenséggel vette fel a kapcsolatot a hallgatóival. A tanítások szünetében lehetőség volt vele beszélgetni. Juci összeszedte bátorságát és elmondta, hogy nagyon egyedül érzi magát, mégsem kívánná a társa utáni űrt egy másik férjjel betölteni. |  |
Nem is tudja, mire vágyna valójában. Ekkor a Páter – aki akkoriban kezdte a világban élők körében is Istennek elkötelezett életmódra vágyók csapatát összegyűjteni – azt mondta: „Jucika! Én megkérlek téged az Úr Jézus számára.” És Juci igent mondott. Így lett a Vinculum Caritatis Közösség tagja.
 |
A történelem ugyan mindent megtett, hogy ettől a jegyesétől is elszakítsa, de mindhiába. Ő a legnehezebb időkben is hűséggel kitartott az Egyház szolgálata mellett, mint kántor, mint az egyházközség mindenkori plébánosának megbízható segítsége. Az illegalitás idején is hűséggel megtartotta a Közösség szabályait és úgy kapcsolódott vissza a Közösségbe – ami nem mindenkinek sikerült – hogy lelkében meg volt a folytonosság. Közben, mint testvér, mint nagynéni, mint keresztmama, odaadóan szolgálta a családját is. Élete legnagyobb részében testi fájdalmakat is hordozott, mégis mindig mosolygott, ragyogó szemekkel nézett mindent és mindenkit. Ha bottal, ha mankóval, ha mopeddel is, de ment és szolgált, míg ez teljesen lehetetlenné nem vált számára. Az imái azonban akkor is a rászorulók szolgálatára álltak. |
Köszönjük, hogy részünk lehetett belőle!
Adjon neki a mi Urunk örök békét és örök örömet jutalmul!